Gyöngyhalász

Rég elrejtett vágyak törnek felszínre,
Előtörnek újra meg újra,
Elragadnak a sötét, bűnös árnyak
Titokban mögéjük bújva vágyom a csodát

Mindenkinek vannak eltitkolt vágyai,
Mindenkinek lehetnek bűnös álmai,
Elrejtőzhet mindenki a vágyai mögé,
Felül kerekedhet a vágy ép eszünk fölé.

De bűn az a vágy, mit egyszer érzel igazán,
Bűn-e ha egyszer szeretsz, és titokban arra vársz,
Karjába zár szerelmed reszkető kezével,
Magához ragad vágya minden erejével.

Titokban még én is álmodom,
Érzem testemen a remegő kezet,
Hallom egy szerelmes férfi buja hangját,
Amikor suttogja régen titkolt vágyát.

Titokban arról álmodom, engem is elragad a hév,
Combjaim közt lángoló test keres helyet,
Izzik a levegő, izzad a gyertyaláng,
Mondja meg valaki, tényleg ez csak buja vágy?

Rég elrejtett vágyak tombolnak bennem,
Nem érdekel, ha bűnbe is esem, csak szeressen egy férfi,
Tanítson meg minden szépségre vágytól bolondult testem,
Ejtse ezerszer is bűnbe, ha bűn a vágy, amit érzek.