Maróthy Jenő

(Vanyarc, 1895 – Budapest, 1937)

Író, újságíró, fővárosi polgári iskolai tanár. Középiskoláit a pozsonyi evangélikus líceumban, egyetemi tanulmányait a budapesti Kir. Magy. Tudományegyetem bölcsészeti karán végezte, ahol tanári és bölcsészdoktori oklevelet szerzett.

Elbeszélései és versei 1916 óta láttak napvilágot a fővárosi lapokban. 1928-ban az Egyetemi Nyomda kiadja Új urak – régi hegyek között c. elbeszéléskötetét, melyet a sajtó egyhangú elismeréssel fogad. A Pesti Hírlap új magyar írót fedez fel benne, akit szépirodalmi dolgozótársául hív meg s írásai előtt megnyitja hasábjait. A Felvidék magyar-szlovák világa derűvel és bánatos mélabúval jelenik meg írásaiban. A felvidéki életen kívül a gyermekek és diákok világát is a hivatott író meleg lelkületével eleveníti meg. A palóc világ humorában Mikszáth Kálmán tanítványa.

Művei: Új urak, régi hegyek között (elbeszélések), Szeptembertől márciusig (regény), Felvidéki falevelek (elbeszélések).