Bejelentkezés

Keresés

Rumy Baby és Potocsnik család levelezése, 1910-30-as évek

Édes Drágaságom!
Nagyon sajnállak, hogy beteg vagy, igyekezzél minél előbb jobban lenni, mert nagyanyád magbolondul, ha valami bajotok van. Nagyon köszönöm, hogy még ágyban is írtál, csak írj, ha egy kis időd van, csak akkor vagyok boldog, ha rólatok hallok. Látom, hogy apád nem tudja, mit csinál, hogy még most is annak a személynek a társaságába képes vinni. Nagyon okosan tetted, lelkem, ha elmentél onnan, ha még máskor is oly szemtelen lesz, hogy közeledbe megy, hagyd ott rögtön, és mondd meg apádnak egyenesen, hogy jó érzésed tiltja, hogy vele legyél, ezzel az asszonnyal. Ne félj, édes gyermekem, az olyan apának, kiben nincs ennyi becsület, hogy ártatlan gyermekét ilyennek kitegye, bátran megmondhatod. Imádkozzál a jóistenhez, hogy óvjon meg minden bajtól, és segítsen meg benneteket! Jók-e hozzád az iskolában? Írd meg, mit küldjek!
Milliószor csókol Nagymamád
Utóirat
A kacsát kedden szeretném küldeni, jó lesz-e akkor? Jövő héten mossatok, jó volna a ruhát majd akkor postán elküldeni, még megírom, mikor. Cicák jól vannak. Boriska csókol, nagyon hiányzol neki.

Rendszerint az aratás utolsó vagy utolsó előtti napján fonják az aratók bú-zakalászból. Formája kü-lönböző: csigaszerű, korona vagy koszorú alakú. A nagyobb koszorút általában vesszővázra fonják. Virá-gokkal, különböző színű szalagokkal díszítik. Az aratókoszorú elkészítése rendszerint a marokszedő feladata, a kaszás csak a kalászok válogatásában és a vagdalásban segít. Aratás után a kész aratókoszorúval az aratók ünneplő ruhában vonultak be a gazda vagy a földesúr portájára.

Hála az Istennek, mert ő mindenható,
Mert nagy kegyelméből volt aratni valónk.
Hálaimánk ezért trónja elé szálljon,
Mert gazdag áldása volt az aratáson,
Amit Isten megígért Noénak már régen,
Amíg a föld el nem múlik, aratás mindég lészen.
Hullnak a kalászok és hull a verejték,
A búzatáblákon szerteszét,
Gyönyörűbb kép nincsen a világon,
Csak ha búzakalász hajladozik ott kint a határon.
Báró urunkat áldja meg az Isten mind a két kezével,
Hogy ily szeretettel van arató népéhez.
Az Isten hozta miközénk,
Nagy szerettel köszöntém.

Elhangzott 1934-ben, amikor a bearatási koszorút vitték báró Prónay Dezsőnek.

Jöjj áldást hozó nyári eső,
Hozz felüdülést minden élőlénynek!
Újítsd meg a szép természetet,
Hisz oly régen várunk már téged.

A kiszáradt, repedezett földet áztasd meg,
Égből jövő, frissítő könnyeiddel,
S mi térdre borulva mondunk hálát,
Feléd, Atyánk, ki küldöd nekünk az égi áldást.

Már rég reménytelenül nézünk fel az égre,
Honnan milliónyi sugarát küldi ránk a Nap,
Majd örömkönnyek szöknek szemeinkbe,
Mikor frissítő esőcseppjeid hullanak

Két szemem világa, életem csillaga,
szívem, szerelmem, lelkem;
Kinek módján, nevén, szaván, szép termetén
jut eszembe énnékem
Régi nagy szerelmem, ki lőn nagy keservem;
végy szerelmedben éngem!

Reménlett jóm, kincsem, mi örömmel hintsem
én ez árva éltemet,
Ki csak terajtad áll, s nálad nélkűl halál,
csak tőled vár kegyelmet,
Hogyha útálod azt, ki téged néz s virraszt,
s magánál inkább szeret?

Hajnalban szépülnek fák, virágok, füvek,
harmaton hogy nap felkél,
Cseng szép madárszózat, vígan sétál sok vad,
reggel, hogy elmúlt éjfél,
Újul zöld bokor is, de nékem akkor is
gondom csak merő veszél.

Balassi Bálint
(1554-1594)

A reneszánsz tudományos forradalmat, művészeti átalakulást, megújulást hozó, meghatározó kulturális mozgalom volt Európában a 14-16. században. A francia eredetű reneszánsz (renaissance, olaszul: rinascimento) szó újjászületést jelent. Elsősorban az ókori klasszikus szövegek, ismeretek és ezek hasznosításának művészeti és tudományos újrafelfedezésére utal. Másodsorban ezeknek a szellemi tevékenységeknek az eredményeként az európai kulturális élet általánosságban vett újjászületését is jelöli.
Legkorábban Magyarországon a 15. század közepén jelent meg. Mátyás király (1458-1490) kitűnően beszélt és olvasott olaszul és rajongott a reneszánsz vívmányaiért. Bőkezű pártfogása sok itáliai humanistát vonzott a budai és visegrádi királyi udvarba (pl. Galeotto Marziót és Antonio Bonfini történetírót). Több itáliai tudós és művész 1476-ban Mátyás második feleségének, a nápolyi Beatrixnak a kíséretében érkezett Budára. Mátyás könyvtára, a Bibliotheca Corviniana, Európa legnagyobb történelmi, filozófiai és tudományos kódexgyűjteménye volt, amelyet csak a római pápák vatikáni könyvtára múlt felül.
A reneszánsz neves személyiségei:: Mátyás király, Janus Pannonius, Balassi Bálint, Bornemissza Péter, Heltai Gáspár, Tinódi Lantos Sebestyén, Sylvester János, Szenci Molnár Albert, Vitéz János.

Balassa János

(Sárszentlőrinc, 1814. máj. 5.Pest, 1868. dec. 9.): sebész, egyetemi tanár, az MTA t. tagja (1858)

A sebészet, a szülészet és a szemészet tanára. Sokoldalú sebészi és irodalmi munkásságával megalapította az önálló magyar sebészetet és annak tekintélyt, nemzetközi elismerést szerzett.
Részt vett az egyetemi oktatás reformjának előkészítésében, a korszerű sebészeti oktatás megszervezésében. Számos új műtéti eljárást dolgozott ki. Elsők között alkalmazta Európában az általános érzéstelenítést. A Magyar Sebésztársaság 1906-ban emlékére „Balassa János emlékérem” elnevezésű kitüntetést alapított, amely 1943-ig évenként került kiosztásra. Veres Pálné is a betegei közé tartozott.

Veres Pálnénak, betegeskedése miatt folyton fürdőhelyekre kellett járnia. Így voltak egy nyáron Vihnyén, ahová ő az akkor hírneves orvos, dr. Balassa János ellenére ment. Mikor odaértek, a hosszú utazás annyira kifárasztotta, hogy tíz napig fürdőzésről szó sem lehetett. Három-négy nap alatt azonban annyira megerősödödött, hogy azon a nyáron még egyszer visszatértek ide, és az ott töltött hetek teljesen visszaadták egészségét, olyannyira, hogy majd negyven éven át meg is őrizte azt. Vihnye fürdőhelynek fényesebb reklám nem is kellett, mint ilyen nagy beteg teljes felgyógyulása. A hely a következő esztendőkben csak úgy hemzsegett a Balassa doktor által oda küldött betegektől.

 

Érik a gabona,
Melegek a napok,
Hétfőn virradóra
Aratásba kapok.

Érik szerelmem is,
Mert forró a szivem;
Légy te aratója,
Édes egyetlenem!

Ágon ugrált a veréb,
megrándult a lába,
üggyel-bajjal lejutott
a fekete sárba.
Most sír a veréb,
igen fáj a lába,
nem jár az idén már
verébiskolába.

Június 

Ha száraz a nyár eleje,
Szent Víd bő esőt hoz,
Szavamra, ezt elhidd!
Margit-napi esőcseppek
Tizennégy napig peregnek
.János-napi zivatar

Negyven napig elvakar.

 

Július

Esős Illés rossz,
Mert áldást nem hoz.
Jakab napja vihart szül,
Magdolna sárban csücsül.
Anna asszony reggele
Már hűvös, ne játssz vele.
Mihelyt a pók széttépi hálóját,
Jön a felhő, s rögtön tartós esőt ád.