Rumy Baby és Potocsnik család levelezése
Kedves Babykám!          1926, május 7.

Hosszú fáradságos út után érkeztem- Zsolnára, fél 11 órakor. Szobát az egész városban nem kaptam. Egész éjjelen keresztül az állomáson voltam, majdnem összetört minden csontom, amint ülve szundikáltam. Másnap fáradtan jelentkeztem, és dacára annak, hogy egész éjjel majd megfagytam és már otthonról is meghűlve indultam, egészségesnek találtak- és minden reményem ellenére beosztottak Čadeára. Azt nem is említem, hogy minden napom abban a pillanatban, amint az egyenruhát, ami 5 kiló bakancsból, jó piszkos, foltos ruhából áll, felvettem, elmúlt. Olyan egészséges vagyok, mint a makk, és a kosztomat a kantinban élvezettel eszem meg. A koszt rendszerint egy nagy kondérban levő bizonytalan színű és ízű húsos kásadarabokból áll, ami ezidő szerint a világ legfelségesebb étele. Reggelre és estére fekete kávé fekete savanyú kenyérrel. Amint fent is említettem, kitűnően érzem ennek dacára magam. Ja igaz, a Čadeai szállásunkról is írok valamit. A kofferemet természetesen egy órányira fekvő barakktáborba magamnak kellett cipelnem, majdnem leszakadt a karom. A barakktábor, ahol alszom, fából épült viskó, hol 30 magammal lakom és alszom. A barakktábor egyébként egy erdő közepén van egy eléggé magas hegyen. A falunak kinéző városba egyenlőre be sem engednek. Itt most rettentő hidegek vannak. Édes Drágaságom, téged bizonnyal nem is érdekelnek ezek a dolgok. De hogy én ilyen megnyugvással vagyok átmeneti sorsom felől, nagyban hozzájárul önzetlen szereteted és a hazavárás öröme. Gondolatban este 9 órakor (ekkor szoktunk lefeküdni), mindig ott vagyok nálad, és megnyugszom, megbékélek, míg az álom el nem ringat. Az ébredés annál sivárabb- 5 órakor kell felkelni. Itt e barátságtalan sivár életemben látom csak azt az őrült nagy differenciát az életemben, és amellyel ott még sem vagyok megelégedve. Itt értékelem, hogy van valakim, akihez - bár nem mutatott - önzetlen szeretet köt. Az életem tartalmát és lelkem felfrissülését ápolja e szerelem. Babykám, őrizd is meg őszinte, igaz szép szerelmedet és egyszerű naiv lelkedet és az én egyenes karakteres életemben sohasem fogsz csalódni életünk útján, amely remélhetőleg és az Isten segítségével együtt fog haladni. Este 9 órakor írom e sorokat és már fújják a takarodót. Megyek aludni, azaz hozzád. Sokszor csókol szeretettel: Barna