Vanyarci népszokások (Apkó Istvánné emlékei alapján)


A koledálás karácsony után volt, de leginkább újév után. Akkor járt a tisztelendő úr, a tanító úr meg egy egyházfi, vagy a kosztovnyik vagy a kurátor, ezek jártak hárman, mint ahogy jött a három napkeleti bölcs. És jött két fiú, az jött előbb, azok énekelték, hogy „Ez esztendőt megáldjad, kegyelmedből Úristen, bőséggel ékesítsed, te szent Jehova Isten!”, ezt énekelték magyarul. De hát ugye legtöbbet szlovákul, akkorában valamikor régen. No, de azután most már, ahogy a második világháború elmúlt, meglett a vallásüldözés, akkor a koledálás abbamaradt. És akkor, amikor volt a koleda, ameddig jártak, egyszer volt a kosztovnyiknál a vacsora, azután volt a kurátornál, a tanító úrnál, a tisztelendő úrnál, mindenütt. És közbe, ahogy mentek, ahogy volt ez a egyházi összeírás, mindenütt megkínálták ezeket a vendégeket, mindenütt süteménnyel vagy herőkével, meg egy pohár borral. Bár a tisztelendő úr nem fogadott el csak nagyon-nagyon keveset, csak annyit, hogy a poharat a kezébe vette.