Bejelentkezés

Keresés

Amikor eljött az óra, Jézus asztalhoz telepedett az apostolokkal együtt, és ezt mondta nekik: „Vágyva vágytam arra, hogy szenvedésem előtt megegyem veletek ezt a húsvéti vacsorát. Mert mondom nektek, hogy többé nem eszem ebből a húsvéti vacsorából, amíg csak be nem teljesedik ez az Isten országában.” Azután vette a poharat, hálát adott és ezt mondta: „Vegyétek és osszátok el magatok között”. (…) És vette a kenyeret, hálát adott és ezt mondta: „Ez az én testem, amely tiérettetek adatik: ezt cselekedjétek az én emlékezetemre”. Hasonlóképpen vette a poharat is, miután megvacsoráztak, és ezt mondta: „E pohár az új szövetség az én vérem által, amely tiérettetek ontatik ki.” Lukács evangéliuma 22, 14-20

Úrvacsorai kehely és ostyatartó Vanyarcról:

Kehely, 550 gramm ezüst, kívül, belül gazdagon aranyozva. Hellenbach Polixémia Dessewffy Imréné adományozta 1854-ben a vanyarci evangélikus egyházközségnek.
Ostyacsésze, díszes fogóval, karéjos talppal, aranyozott réz, 1745-ből, Balassovitz Gábor galgagutai lelkész adománya a gyülekezetnek. 1931-ben mindkét tárgy még az egyház tulajdonában volt. (Köszönetet mondunk Koncz Edinának, hogy megosztotta velünk kutatási eredményeit!)

Vámbéry Ármin (Vamberger Hermann)
(Dunaszerdahely, 1832. márc. 19. - Budapest, 1913. szept. 15.) [közép-ázsiai utazó, világhírű orientalista, egyetemi tanár, az MTA tagja]

Iskolai tanulmányait Pozsonyban és Pesten végezte. Bámulatos nyelvtehetsége révén számos európai és keleti nyelvet sajátított el, elsősorban a török nyelvvel foglalkozott. 1857-ben, 25 évesen báró Eötvös József segítségével lehetősége nyílt Konstantinápolyba utaznia, ahol négy évet élt, mialatt nyelvtanítással foglalkozott, miközben megismerte a keleti népek társadalmának sajátosságait és szokásait. A török-magyar évszázados kapcsolatokról szóló kutatási eredményeit több tudományos folyóiratban is közzé tette, miközben számtalan török forrást kutatott fel. 1861 őszén tért visszatért Pestre azzal a szándékkal, hogy Ázsiába utazva, felfedezze a magyarok egykori őshazáját. Az MTA anyagi támogatásával végül 1861 őszén indult útnak. Az akkoriban igen veszélyesnek számító úton magát mohamedán dervisnek álcázva csatlakozott egy karavánhoz, 1864. májusában érkezett meg Pestre. Utazását később írásaiban is megörökítette. Mint Ázsia-szakértőtől az angol és a török kormány számos esetben kért segítséget a sokat látott utazótól. 1865-től 1904-ig a budapesti tudományegyetemen a keleti nyelvek tanára volt. 1872-ben részt vett a Magyar Földrajzi Társaság megalakításában, miközben számos európai tudományos társaság választotta tiszteletbeli tagjává munkásságának elismeréséül.
A Veres családdal Koritnyicán találkozott 1867-ben. Veres Pálné a tiszteletére lakomát rendezett, és ez Vámbérynek olyan jól esett, hogy élete végéig emlegette ezt a kedves fogadtatást. A családot a vanyarci birtokon meg is látogatta, és meghívta őket Konstantinápolyba, a jachtjára, amit a török szultán adományozott neki.

Veres Pálné naplótöredékéből, 1844-ből; Bécsi hajón

Oly sok újdonság vett körül; az érzés, hogy a vízen utazunk, gyönyörrel töltött el; ezen kívül a rengeteg idegen ember, akikkel egy ilyen kis helyiségben éjjel-nappal együtt vagyunk. Esténként végre, miután minden hangos panaszkodásra tört ki a hajó (mely az én nevemet viseli) lassúsága miatt, megérkeztünk Pressburgba, a hajó horgonyt vetett; láttam a kastélyt, mely egy magas hegyen nagyon jól mutatott. Esténként egy igazi kispolgári társaságban éreztem magam; így hát nagyon fáradtan feküdtem le és elég jól aludtam; majd korán reggel felébredtem; esett és hideg volt. A kabinban társalgás alakult ki a nők között, akik a régi időket dicsérték, és a jelenkori képzést kifogásolták; én azonban mindkettőt megvédtem és biztosítottam őket afelől, hogy még nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk a szív és a szellem képzésére, hiszen Isten közelebbi és legjobb megismerése révén a kötelezettségeinket még magasabb nézőpontból is belátjuk, és ez bennünket a mindenséggel és helyzetünkkel elégedetté tesz. Hittek és felületesen helyeseltek; de láttam, hogy eléggé képzetlenek. Ezután felmentem a fedélzetre, ahol valamelyest esett és így senkit sem láttam; kifelé néztem és dagadt a mellem; szívből imádkoztam, de sajnos néhány úr megzavart; étkeztünk; aztán látni lehetett Bécset és végre megpillantottuk közelünkben a partot. Esett és az útdíjnál az átvizsgálás egész elnéző volt. Beszálltunk a kocsikba és a práteren keresztül utaztunk, ahol néhány szarvast is láttunk legelni; szép mezők, magas, sötét fák árnyas részei; itt minden buja; végre utaztunk a városba.

Ma van húsvét napja,
másodéjszakája,
jól tudjátok,
jól tudjátok.

Ünnep első napján
Jézus feltámadván
dicsőségben,
dicsőségben.

Még a madarak is,
mindenféle fák is
örvendeznek,
örvendeznek.

Juliska, Boriska,
Rebeka, Zsuzsánna
kegyes szüzek,
kegyes szüzek.

Kelj fel hát ágyadból,
cifra nyoszolyádból,
azon kérlek,
szépen kérlek.

Add ki hát a himest,
tudod, megigérted,
el ne felejtsd,
el ne felejtsd!

Hogy minden legénynek
párjával rendelted,
add meg nekik,
add meg nekik!

Add ki hát szaporán,
ne késsél sokáig,
szép leányok,
szép leányok!

Ez az egypár suhanc
hadd menjen tovább is,
már ne várjon,
már ne várjon!

Mindenható jó Istenem,
Neked köszönöm éltemet,
Ma is éltettél engemet
És szent kezed védelmezett.
Erőt, egészséget adtál,
Minden bajtól oltalmaztál,
Ezért áldom szent nevedet,
Hirdetem dicsőségedet.

Míg tart e földi életem,
Dicsőségedet hirdetem.
De még gyenge vagyok nagyon.
Jó tetteid nagyon nagyok,
Nem tudom én megszámlálni,
Jóságodat meghálálni.
Uram, fogadd buzgó sóhajtásom,
Mindhalálig szent neved áldom.

Ha elközelg a végóra,
Testem tér majd nyugovóra.
Jézus Krisztus drága vére
Mossa lelkem hófehérre.
Én bízom nagy kegyelmében,
Mérhetetlen szerelmében.
Bűneimet megbocsátja

A bűnösöknek barátja.
Vétkeimben búslakodom,
Kegyelmedben bizakodom.

Immár közeleg az álom,
Lelkem kezedbe ajánlom.
Rossz álmoktól óvj engemet,
Őrizd egész háznépemet,
Kicsinyeket és aggokat,
Betegeket, fáradtakat,
Akiket a Sátán csábít.
Utat mutass, mely mennybe visz!
Hogy tégedet kövessenek,
Mennyben veled lehessenek.
Uram, halld imádságom,
Nyugodalmam tőled várom.

Ámen