Kis testvérem születése óta jó anyám nagyon gyenge és beteges volt. Hazánk sok fürdőhelyén keresett gyógyulást és enyhülést. Engem mindenüvé magával vitt. Így Parádra is, hol Bajza Józseffel és családjával találkoztunk. A tizennégyéves Lenke már akkor csodaszépnek ígérkezett. A Lenke név tulajdonképpen Magdolna, Magdalene. De Bajza leányát Ilonának, Helenenek keresztelte és neveztette Lenkének. Így kaptam én is az én magyar nevemet: Constantinának kereszteltek, nagyszüleimnek korai elhunyt leánya után. Az akkor divatos Stanczi nevet édesanyám sehogysem szerette, a Constante nagyon idegennek hangzott. Egy Orczy Tóni nevű földbirtokos a Szilárd nevet ajánlotta, amely legjobban visszaadja a Constante- állhatatosság- értelmét. Így kaptam mostani magyar nevemet.