Pesten kötött benső barátságot Szokoly Viktorral és Győry Vilmossal. 1854-57 között Pesten jogot és államtudományokat hallgatott. Az 1860. nemzeti ébredésben és ifjúsági mozgalmakban hazafias beszédekkel és költeményekkel vett részt. 1861. januárjában Pest megyei aljegyző, áprilisban rendes jegyző. 1861-ben a megyék feloszlatásakor ő is ott hagyta hivatalát és haza ment Csehibe, hol akkor atyja gazdálkodott és 1862. februárjában ügyvédi s márciusában váltóügyvédi consurát tett. A provisorium éveit (1861-66) részint Szirákon Degenfeld Lajos gróf mellett jogi s államtudományi leckék adásával, részint Pesten, mint ügyvédsegéd és Csehiben az apai háznál töltötte. Ezután 1866-ban az első hazai takarékpénztár titkára lett. 1867-ben visszatért a megyéhez, aljegyzője, majd jegyzője lett. Ekkor lett a Kisfaludy Társaság tagja is. 1870-ben a megye főjegyzője lett, majd 1872-ben a megye újraszervezésénél megválasztották árvaszéki elnökké. Első verse Koszorú c. (anyja sírjára) a Szikszói Enyhlapokban jelent meg 1853-ban. Költeményei, műfordításai Heine, Göethe, Beranger, Lamartine, Musset Alfréd, Hugo Viktor és Burns. Számtalan cikke jelent meg szépirodalmi lapokban, folyóiratokban. Budapesten halt meg, 1916. június 30-án.Veres Pálné lányát, Szilárdát Dalmady is tanította, költészettanra. Verset is írt az akkor 15 éves leánynak, aki így emlékszik erre vissza: „Dalmady akkor jogász volt Pesten, mikor a költészettanra tanított és a magyar irodalmat ismertette meg velem. Ezek az órák nagyon élvezetesek voltak. Én Petőfit annyira ismertem, hogy mertem állítani, bármely költeményéből idézzenek előttem pár sort, én meg tudom mondani, hogy melyik verséből való. A költő összes költeményeinek nagy alaku 1847-iki kiadása mindig zongorámon állott. Egyszer csak fölnyitom és benne ilyen kezdetű költeményt találtam:

Ábrándos lelkű kisleány
Ki a költőt ugy kedveled,
Lelkem, ha nyugpontot keres,
Mily örömmel mulat veled.
A föld, ha megművelve jól,
Kikelti a vetett magot:
Ami csak szép, nagy és nemes,
Szívedben mind felsarjadott.
Égsz és lángolsz. S mi szent e láng!
Benn érzelmid világa van,
De a tüzben csak fényesebb,
És tisztultabb lesz az arany.