| 
| Találatok: 315
1940. május 23., csütörtök
Máma reggel egy pókot láttam, azt hittem, majd szerencsét hoz, közbe mondta a Frau Frida, hogy az rossz, na köszönöm szépen, bizony erre a napra elég volt a bosszúságból. Ne is kérdezd, kedves naplóm, mert akkor az emberben fölelevenedik újból és megint csak annyit mérgelődik. Elég volt a rossznak és bosszúságnak sorozata, nem kívánom még egyszer. Szegény Zuzit, ha nem kevertem volna bele, nem bántam volna, mert engem nem izgat, csak azt a szegény lányt sajnálom, hogy az is mennyit bosszankodik ilyen hülyeség miatt.
Isten veled te kikelet.
Isten veled Te jó élet.
Elmúltak a boldog gyerek évek
Most jön a komoly a tüskével
kirakott, keresztes nehéz élet.
Ha már így jött, legyen így
Búsulni nem fogok,
nem olyan legény vagyok én,
ha sírok is, hamar megint kisüt a nap,
talán lesz jobb dolgom is, nem igaz?
Lesz még egyszer boldog élet e kerek világon.
Aki nem hiszi, járjon utána, mert bizony én nem fogom a tüdőm kiokádni a Pension Residenzbe. Minden nap írom, hogy mi volt bosszankodás. Így mára elég volt. Voltam Zuzival a bécsi hegyekben és erdőben, nagyon szép volt. Zuzi egy helyes lány, legalábbis úgy mutatja, nem tudom, hogy nem-e tipikus zsidó számító.
Hát majd meglátjuk, ezt még hozzá írom, mert ez is mai nap volt.