| 
| Találatok: 1440
(1813-1876)
Született 1813-ban. A nála 13 évvel idősebb Degenfeld- Schonburg Ottó grófhoz ment feleségül. Gyermekeik: József és Lajos.
| | Találatok: 1082
(1826. jan. 25-én született Kolozsvárott)
Költő, irodalomtörténész, kritikus.
| | Találatok: 1302
(1836. február 11-én született Koltán. Megyei árvaszéki elnök, a Kisfaludy Társaság tagja.)
| | Találatok: 1644
(1839. 08. 19 - ?)
1839. augusztus 19-én született a Nógrád vármegyei Csehbereken. Tanulmányait Aszódon, Selmecbányán és Pozsonyban folytatta, majd 1859-től a jénai egyetemre iratkozott be a teológiai fakultás hallgatói közé.
1864-től irsai , 1866-tól haláláig miskolci lelkész.
| | Találatok: 1104
(1844-1920)
Festőművész. Nyíregyházán született. Apai dédapja, István, Vanyarcon evangélikus lelkész (1798-1800).
| | Találatok: 1069
(Dunaszerdahely, 1832. márc. 19. - Budapest, 1913. szept. 15.)
Közép-ázsiai utazó, világhírű orientalista, egyetemi tanár, az MTA tagja]
| | Találatok: 1023
Költő, író, drámaíró, az MTA tagja
| | Találatok: 1024
(Szklabonya, 1910 – tól Mikszáthfalva, 1847. jan. 16. – Bp., 1910. máj. 28.)
Író, újságíró, a magyar kritikai realista próza nagy mestere, az MTA tagja (l. 1889, t. 1905).
Karcolatokat írt Veres Pálról, nagyra becsülte és hosszan emlékezett meg Veres Pálnéról, a vanyarci birtoknak ő is látogatója volt, ill. gyakori vendége Veres Szilárda budapesti irodalmi szalonjának.
| | Találatok: 1046
(Győr, 1838. jan. 7. – Bp., 1885. ápr. 14.)
Evangélikus lelkész, író, műfordító, az MTA l. tagja (1872), Győry Loránd miniszter apja, Pesten segédlelkész, 1862-től 1876-ig Orosházán, 1876-tól haláláig a fővárosban lelkész. 1868-tól a Kisfaludy Társaság tagja.
| | Találatok: 1084
(Tereszlény, 1906. jún. 24. – Bp., 1977. szept. 2.)
Néprajzkutató, a történelemtudományok kandidátusa (1960). Tanítói diplomát, majd Kolozsvárott bölcsészdoktorátust szerzett (1941). Szlovákiai magyar falvakban (1929-38), ill. Érsekújvárott tanított (1938–41). A budapesti Néprajzi Múzeum muzeológusa (1941–49).
| | Találatok: 1503
Festő, szobrász (Fót, 1937-), Vanyarcon élő rokonaival most is tartja a kapcsolatot (apja Valent Mihály, Vanyarcról nősült Fótra).
1956 óta külföldön élt, Svájcban telepedett le, ott nősült meg, ma ismét Fóton él. Alapító tagja a Groupe N9 művészcsoportnak. Festészettel, szobrászattal, valamint rajzfilmkészítéssel foglalkozik. Kezdetben főként kollázsokat alkotott. Plasztikáit először feketére festette, majd később élénk színek használata felé fordult. Elsősorban fával dolgozik, belsőépítészettel is foglalkozik. Számos egyéni és csoportos kiállításon szerepelt. Köztéri szobra található Genfben (Totem). | | Találatok: 2453
(Született: 1949. november 05., Vanyarc, itt járt általános iskolába.)
Szülei: Schultz Jenő evangélikus lelkész és felesége.
| | Találatok: 1073
(Balassagyarmat, 1821. márc. 2. – Pest, 1867. dec. 11.)
Író, újságíró, műfordító, az MTA l. tagja (1859), Puskin Anyeginjének fordítója, nagyobbrészt Pesten tartózkodik az 1848-1849-es szabadságharc ideje alatt s itt látja leperegni a zűrzavaros, heroikus és tragikus eseményeket.
| | Találatok: 2699
(1841. szeptember 14-én született Herencsényben.)
Ez azért érdekes, mert a Magyar Asszonyok Lexikonában Kutas szerepel. De helytelenül, ugyanis Andor Csaba felkutatta valódi születési helyét, és hiteles forrást talált rá a béri evangélikus keresztelési anyakönyvben. Szülei Beniczky Hermin és Veres Pál. Gyermekkorát Vanyarcon töltötte, a házaspár egyetlen gyermekeként.
| | Találatok: 1152
(1815. december 14-én született Kutasón.)
| | Találatok: 1049
(Sárszentlőrinc, 1814. máj. 5. – Pest, 1868. dec. 9.): sebész, egyetemi tanár, az MTA t. tagja (1858).
A sebészet, a szülészet és a szemészet tanára. Sokoldalú sebészi és irodalmi munkásságával megalapította az önálló magyar sebészetet és annak tekintélyt, nemzetközi elismerést szerzett.
Részt vett az egyetemi oktatás reformjának előkészítésében, a korszerű sebészeti oktatás megszervezésében. Számos új műtéti eljárást dolgozott ki. Elsők között alkalmazta Európában az általános érzéstelenítést. A Magyar Sebésztársaság 1906-ban emlékére „Balassa János emlékérem” elnevezésű kitüntetést alapított, amely 1943-ig évenként került kiosztásra. Veres Pálné is a betegei közé tartozott.
| | Találatok: 1015
(Kézdimárkosfalva, 1810. febr. 10. – Bp., 1898. febr. 12.): festő, az MTA l. tagja (1836).
A nagyenyedi kollégiumban tanult, egészen fiatalon kezdett arcképfestéssel foglalkozni. Jelentős része volt abban, hogy Pest művészi központtá vált. Ő volt az első művészetéből megélni tudó festőnk, amit főként az tett lehetővé, hogy az arckép minden műfaját és technikáját kiválóan művelte. Igazán nagyot e műfajban alkotott. Szinte minden kiemelkedő kortársát megfestette, köztük Széchenyi Istvánt, Kossuthot, Petőfit, Bemet, Liszt Ferencet és nem utolsósorban Veres Pálnét is.
| | Találatok: 1180
(?-1831)
Veres Pálné Beniczky Hermin édesanyja, ózdi és zádorházai Sturmann Márton udvari tanácsos leánya, ki egyike a 19. század elején élt legnagyobb műveltségű asszonyoknak, korán özvegységre jutva, minden erejét gyermekei nevelésére fordította. Annyira szeretett neveléssel foglalkozni, hogy a béresek gyermekeit maga köré gyűjtötte és írni, olvasni, számolni tanította őket. Az 1831-es kolerajárvány vitte sírba. Az árván maradt Hermint és két testvérét ezután a Sturmann-nagyszülők nevelték tovább Tógyörkön.
| | Találatok: 1880
| | Találatok: 1780
(Lázi, 1815. dec. 13. – Váchartyán, 1895. szept. 28.): a magyar nőnevelésügy egyik előharcosa.
1839-ben férjhez ment Nógrád vm. főjegyzőjéhez. Az 50-es évekig kizárólag családjának, leánynevelésének élt. Egyre jobban felfigyelt azonban a nőnevelés elhanyagolt ügyére.